"Mindennek rendelt ideje van."

Én mégsem érzem jól magam,

ha nem vagy itt. Csak motyogok,

üres szobákba kopogok,

hol az emberek csak árnyak,

ahol engem nem is látnak,

mert más világban létezem,

míg hozzád meg nem érkezem.

Míg hozzád meg nem érkezem,

egy rosszabb világban létezem,

hol nem is élek, csak vagyok

– elhagynak itt az angyalok –,

verseim is csak láncszemek,

s e lánc tán hozzád elvezet.

Addig nem is érzem jól magam:

"Mindennek rendelt ideje van."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.